Fenntartható fejlődés

A fenntartható fejlődés olyan fejlődési folyamat, ill. szervezési elv, ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket. (ENSZ – Brundtland jelentés – 1987) A fenntartható fejlődésnek fenn kell tartani a természetes rendszerek, források összességének azon képességeit, amelyeken a természet és a társadalom alapszik. A másik tényező, amit le kellene küzdenie, a környezet elhasználódása, de ezt úgy kell elérnie, hogy közben ne mondjon le sem a gazdasági fejlődés, sem a társadalmi egyenlőség és igazságosság igényeiről.

A téma szoros kapcsolatban áll a gazdasági növekedésnek azon igényével, hogy lehetővé tegye a gazdaság hosszú távú erősödését anélkül, hogy a természeti erőforrások túlhasználatának, ill. káros hatások túltermelésének a hosszú távú fejlődés látná kárát. A növekedésnek a koncepciója is problematikus, lévén a Föld erőforrásai végesek.

Fenntartható Fejlődési Keretrendszer

A 2012-ben megrendezett Rio+20 ENSZ konferencián született döntés alapján 2015-ben került sor a 2015 utáni Fenntartható Fejlődési Keretrendszer elfogadására. A keretrendszer alapjait a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés, a tartós gazdasági növekedés és a környezetvédelem képezik. A keretrendszer kialakításában és formálásában Magyarország a kezdetektől fogva meghatározó szerepet vállalt.

Fenntartható Fejlődési Célok

A 2015 őszén az ENSZ közgyűlésen konszenzussal elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok végrehajtása, azaz a világ fejlődési pályájának fenntartható irányba állítása az ENSZ eddigi egyik legnagyobb vállalkozása. A javaslatcsomag 17 célt és 169 alcélt tartalmaz. Ezek között olyanok is megjelennek, mint például az éhezés megszüntetése, a tiszta víz és alapvető köztisztaság, vagy a fellépés az éghajlatváltozás ellen.

Építsen tapasztalatunkra és kompetenciánkra!

Meggyőződésünk a Remehánál, hogy minden elérhető energiaforrásra szükség lesz a jövőben:
gázra, hibrid energiaforrásokra és elektromos energiaforrásokra.
Előfeltétel, hogy a gáz kitermelése fenntartható módon történjen.
A szél- és napenergia optimálisan hasznosítható a villamosenergia-, hő- és gázinfrastruktúra intelligens használatával.
Mivel az időjárástól függenek az energiaforrások, a szél és a nap nem mindig biztosítanak azonos mennyiségű energiát,
különösen fontos ennek az energiának a rövid távú és tartós tárolása.
A politikusok célokat és keretfeltételeket tűznek ki: az EU-nak 2050-re klímasemlegesnek kell lennie.
A megoldásokat olyan innovatív cégek biztosítják, mint mi.
Meglátásunk szerint a lakossági és a kereskedelmi fűtési rendszerek területén a meglévő épített környezet
átalakítására kell helyezni a hangsúlyt, hiszen a 2050-ben is szerepet játszó házak nagy része már megépült.
Magunkkal kell vinnünk az embereket a fenntartható jövő felé vezető úton.
Az energiának megfizethetőnek, megbízhatónak és mindenki számára elérhetőnek kell lennie.
Egy dolog világos számunkra: az energetikai átállást csak partnereinkkel és ügyfeleinkkel együtt tudjuk sikeresen alakítani.

Megfizethető és tiszta energia

A zöld épületek megújuló energiával működtethetők és olcsóbban üzemeltethetők.
A legolcsóbb energia az, amit el sem használunk, így a zöld épületek alacsonyabb energiafelhasználása az egyik legnagyobb előnye a zöld építészetnek. A zöld épületek megújuló energiát is használnak, ami olcsóbb megoldás lehet, mint a fosszilis energiaforrások. A megújuló energiaforrásokkal elérhető a zéró karbonkibocsátás, így nem növeljük az üvegházhatást a bolygón. Az energiahatékonyság és a helyi megújuló energiaforrások kombinációjával növelhetjük az épület energiaellátási biztonságát. Ez a folyamat számos lehetőséget biztosít víz és energia megtakarítására, az emberre és a környezetre káros kibocsátások csökkentésére. A zöld építészet ezért valódi katalizátor a világ legsürgetőbb kérdéseinek kezelésére.